Komposztálási mintaprojekt Derecskén - KEOP-6.2.0/A/11-2011-0022


Válassza ki az Önnek legmegfelelőbb betű méretet és színbeállítást.
A hivatkozások színei a szövegtől minden esetben eltérnek.



A komposztálásról >>>

 

A komposztáló elhelyezése kertünkben
Komposztálóját árnyékos, napfénytől védett helyre, természetes talajra telepítse, hogy minden oldalról könnyen szellőzzön.
A legpraktikusabb a konyhához és vízhez közel, lehetőleg olyan helyen, ahol átmenetileg tárolhatóak a szerves hozzávalók. Fontos, hogy a hely elvezesse a vizet, mert az állóvíz lelassítja az érést. Beton vagy aszfalt felületre nem szabad halmot építeni, mert így a talajban élő mikroorganizmusok nem tudnak munkához látni.

Szárazabb területeken ideális lehet a halom számára, ha egy fa alá helyezzük. A fa árnyéka meggátolja a halom túl gyors kiszáradását, s a lombkorona elegendő napfényt ereszt át nappal. Ha a halom árnyékban van, akkor ritkábban kell megnedvesíteni. Hidegebb területeken ajánlott a halmot a direkt napfénybe állítani. Nem a legfontosabb szempont ugyan, de lehetőleg ne fenyő-, eukaliptusz-, babér-, oleander-, és diófa vagy borókabokor alá állítsa a komposzthalmot, mert ezek a növények olyan savakat termelnek, amelyek gátolhatják a növények fejlődését.
A tapasztaltabb komposztálók gyakran állítják a halmot olyan helyre, ahol a következő évben ültetni szeretnének valamit. Ezzel időt takarítanak meg, és plusz energiát adnak a növénynek.


Mi a komposzt?
Komposztnak nevezzük azt a földszerű, sötétbarna színű anyagot, amely szerves hulladékokból, maradványokból elsősorban mikroorganizmusok tevékenységének hatására jön létre lebomlási folyamatok mellett oxigénben gazdag környezetben. A lebontás és átalakulás során mesterséges humusz képződik.


Milyen jelentősége van a komposztálásnak?
A komposztálás jelentősen csökkenti az emberi tevékenység következtében keletkező hulladék mennyiségét azáltal, hogy a szerves anyagokat nem kell elszállítani és a hulladéklerakókon tárolni. A komposzt előállítása és felhasználása megakadályozza a talajok romlását, amit ma a túlzott műtrágyahasználat okoz, így visszaállítja a természetben az anyagok körforgását. A komposztáló ember természetszemlélete pozitívan változik, felismeri a fogyasztói társadalom életmódjában rejlő veszélyeket, és igyekszik ezeket a hatásokat csökkenteni.
Ahogyan a természetben az előző évek avarjából humusz keletkezik, ugyanezen az elven készíthet Ön is házi komposztot. Nincs más dolga, mint hogy a természet folyamatait utánozza, és máris értékes kerti talajjavítót állít elő, amellyel a környezetét is védi.
A természettel együtt Ön is jól jár, hiszen csökkenti az elszállítandó hulladék mennyiségét, nem füstöl az avarégetéssel, valamint nem kell virágföldre sem költenie.


Mi kerülhet a komposztálóba?

Mi NEM kerülhet a komposztálóba?


A leggakrabban előforduló problémák


Mikor jó a komposzt?

Az érett komposzt barna színű, egynemű, homogén anyag, földszagú, cseppet sem rossz illatú, könnyen morzsolódó 

A friss (4-6 hónapos) tápanyagtartalma magas, talajfelszínén használandó bogyósok, fák, veteményesek számára. Itt még nem fejeződik be az ásványosodás. Giliszták lazítása, keverése után alakul ki az érett komposzt.
Az érett (8-12 hónapos) lassan hat, kiváló talajjavító tulajdonságú (földdel keverve kiváló a cserepes., haszonnövények számára).

A keletkezett komposztot felhasználhatjuk az kertben talajjavításhoz, virágcserépbe, növények átültetéséhez.

Hogyan hasznosíthatjuk otthon a komposztot?